Hazudósok 19. fejezet

Ez a rész kicsit különleges abból a szempontból, hogy Niall is megszólalási lehetőséget kapott. Kellemes olvasást! :)

Harry látott már férfiakat csókolózni – ő maga sokkal szívesebben csókolózott Louis-val, mint bárki mással -, mégis elpirult, ahogy a párost nézte. Illettek egymáshoz, jóllehet Josht sokkal vadabbnak ismerte meg, de talán pont ezért kell mellé Niall, hogy valamennyire lefékezze ifjonti hevét.

-          Szevasz, Josh – pattant fel Liam, nem hagyva időt a srácnak a feszengésre. – Mi újság veled? Még mindig álomba sírod magad minden éjjel, amiért el kellett válnod tőlünk?

-          Hát hogyne – reagált Josh azonnal, ajkán a megszokott, pimasz vigyorral. – De akkor buktam ki a legjobban, mikor meghallottam, hogy szólózni készülsz, ráadásul egy vadi új dobossal. Teljesen a padlón voltam.

-          Rájöttem, hogy túl menő vagy ahhoz, hogy csak hébe-hóba foglalkoztassalak – veregette meg a vállát Liam, aztán sunyin elvigyorodott. – Különben is, biztos voltam benne, hogy Horan majd jó időre lefoglal. – Niall, aki eddig a konyhában pakolgatott valamit, most odasétált hozzájuk, és összefonta a karját.

Végignézve rajta Harry elszoruló szívvel ismert saját magára. Olyan vágyai voltak, amit az emberek többsége nem tartott sem normálisnak, sem elfogadhatónak; kézen fogva akart járni az utcán Louis-val, akkor és ott akarta megcsókolni, amikor csak akarta, és igen, családot is akart. Ezt még akkor is nehézkes lett volna megvalósítani, ha nem hírességek. Harry nagyot nyelve jött rá, hogy kapcsolatuk alatt végig ő volt az, aki titkolózni akart, Louis-val szemben, aki bármikor bátran a nyilvánosság elé lépett volna az érzéseivel. Ahogy most Niall ott állt előttük, pontosan tudta, mitől tart; hogy azok, akiket ismer és szeret – és azok is, akik csak azt hiszik, hogy ismerik őt – elítélik egy természetes érzés miatt, amin nem tud változtatni. Így hát megelőzve a szőke szavait – legyen az akár az igazság, akár hazugság – felállt, és megölelte a srácot.

-          Ne parázz – mondta neki. – Minden a legnagyobb rendben. – Aztán látva Niall megkönnyebbült arcát, folytatta: - És természetesen részletes beszámolót akarunk!

-          Hé, engem csak hagyj ki belőle – szólt Liam. – Az asszony már így is aggódik miattam.

-          Nem csodálom, ennyi jó pasi között – kacsintott Josh, majd olyan természetességgel tette Niall derekára a kezét, mintha már számtalanszor csinálta volna. Ami valószínűleg így is volt, döbbent rá Harry. – Megzavartam valamit?

-          Louis családjáról volt szó. – Harry már meg sem lepődött, milyen könnyen csúszott ki a száján a hazugság.

-          Ó. – Josh fiatalos arca összegyűrődött. – Őszinte részvétem. – Beharapta az ajkát. – Nem ismertem annyira jól Louis anyukáját, de akárhányszor találkoztunk, mindig rám mosolygott, megölelt, és kérdezgette, mi van velem. Szerintem nem kellett volna hozzá sok, hogy belé zúgjak.

-          Nem te vagy az egyedüli – mosolygott szomorúan Liam.

-          Hozzájuk készülünk – avatta be Niall.

-          Igen, megértem – bólogatott Josh. – Van valami, amiben segíthetek?

-          Lenne – mondta Harry, mielőtt meggondolhatta volna magát. – Tudod, hol lakik Louis?

-          Úgy nézek én ki, mint akivel megoszt egy ilyen fajsúlyos információt? – Harry megrázta a fejét, majd elővette a mobilját, hogy elmagyarázza a másiknak az útvonalat. – És ha már ott vagyok?

-          Felcsöngetsz.

-          Aztán?

-          Aztán azt mondod, üzenetet hoztál Harrytől – kapcsolódott be Niall is, Josh pedig újra biccentett. – Erre Louis természetesen felenged. Bemész a lakásba, és amíg a zsebedben turkálsz a papírt keresve, szétnézel.

-          Szétnézek? – visszhangozta a srác.

-          Figyeld meg, van-e ott vele valaki – folytatta a szőke. Harry szerint Josh most ugyanúgy csak Niall-re fókuszált, mint a meghallgatás napján; mint akit hipnotizáltak. – Látod-e nyomát nőnek vagy gyereknek. Utána átadod neki az üzenetet, és lelépsz.

-          Aha – bólintott Josh. – De miért küldene neki Harry kézzel írt levelet, amikor tudja a számát?

-          Mindent leírok, nyugi – vette át a szót Harry. – Egy percig sem fog gyanakodni rád.

Míg a srác a levelet fogalmazta, Josh és Niall bevonult a hálóba, Liam meg zsebre vágott kézzel baktatott fel-alá.

-          Kész – sóhajtott végül a göndör hajú. – Kedves Louis! Sosem hittem, hogy idáig jutunk, de mivel ignorálod a hívásaimat és az üzeneteimet, nincs más választásom. Ha széttéped, lelked rajta, de inkább emelkedj felül az egódon, mert ezúttal nem rólad van szó. Liam, Niall és én holnap leutazunk a családodhoz. Közbeavatkozást tervezünk, és jobban tennéd, ha csatlakoznál. A testvéreid jövője múlik rajta. Harry

-          Pofás lett – ismerte el Liam. – Még véletlenül sem utalsz rá benne, hogy Louis sorsa is érdekelne. Ettől eldurran majd az agya – jósolta nem minden gonoszság nélkül, aztán elkiáltotta magát. – Hé, gerlepár! Az üzenet készen áll a továbbításra!

Harry arra számított, hogy Josh majd visszavág valamit, de a srác szokatlanul komoly képpel vette át a levelet, majd egy biccentés után távozott.

-          Ebbe meg mi ütött? – hökkent meg Liam.

-          Mondtam neki, hogy ezt ne szórakozza el – felelte Niall. – Komoly feladatot kapott, és bízunk benne.

-          Horan, egészen a tenyeredből eszik – dicsérte Liam. Néhány pillanatnyi csend után folytatta: - Most már csak ki kell várnunk, Louis felbukkan-e holnap.

Harry szemére nem jött álom aznap éjjel. Miután megegyeztek, hogy Liam családi autójával indulnak útnak, Harry elbúcsúzott barátaitól, és belevetette magát az éjszakába. Feltűnő jelenség volt a bárok bejáratai előtt tébláboló mulatók közt, de most cseppet sem bánta a figyelmet. Mosolyokat és puszikat osztogatott, sőt azt is hagyta, hogy lefotózzák. A nevelőapja halála után visszavonult kicsit a szerepléstől, de ha azt akarta, hogy első filmje sikeres legyen, akkor ismét nyitnia kellett a közönség felé.

Hajnalban támolygott haza üres lakásába, de nem bír elaludni. Összeszorult a szíve arra gondolva, hogy hamarosan talán újra láthatja Louis-t. Kapcsolatuk alatt is örökké hiányolta őt, jóllehet ezt nem mindig mutatta ki, most viszont már-már odáig jutott, hogy képtelen tovább nélküle létezni, hazugságban élni. Közeledett a végjáték.

-          Barátom, most érkezett el a te időd.

Javára legyen mondva, Liam kibírt negyed óra céltalan fecsegést a kocsiban, mielőtt erőteljesen a tárgyra tért volna. Harry a hátsó ülésen terült el, de kíváncsian leste a vallatást.

-          Biztos, hogy…

-          Teljesen – dobolt a kormányon Liam. – Ne fossz meg minket a nyálasan romantikus szerelmi történetedtől. Hajrá, isszuk minden szavad.

Niall Horan remekül megvolt egyedül, köszönte szépen. Sokan valószínűleg nem hittek volna neki, de ebben az egy dologban sosem hazudott. Bőven elég volt neki a folytonos aggódás a turné és a lemez miatt, nem hiányzott még egy csaj is, aki a fülét rágja.

A modest ugyan szorgalmazta, hogy időről-időre mutatkozzon lányokkal – amit meg is tett -, és naivan azt hitte, ennyivel meg is ússza.

Mikor először olvasta el az új utasításait, csak hápogni volt képes. Nem volt benne biztos, miért kérték tőle pont ezt; mert nyilvánvaló volt előttük, hogy a srác odáig van a háttérzenekaruk dobosáért, vagy pedig éppen azért, mert francot sem tudtak róla. Niall néha az utóbbi felé hajlott, de mindig kénytelen volt rájönni, hogy a modest és Paul elég sokszor csak tetteti, hogy hülye, és semmit sem fog fel a fiúk érzéseiből.

Annyira elborult az agya, hogy válaszra sem méltatta Pault; egyszerűen elvonult és folytatta a munkáját.

Niall-ben fel sem merült, hogy közeledni kezd Josh-hoz, aki nyilvánvalóan hetero volt, mégsem tudta megakadályozni, hogy rajta ne felejtse a tekintetét. Hiába volt egy sikeres banda tagja, még mindig némileg jelentéktelennek tartotta a lelkében dúló viharokat ahhoz, hogy bárki is észrevegye őket, egészen addig, amíg Louis a képébe nem vágta az igazságot. Megmagyarázni sem tudta igazán az érzéseit, de nem pont ez volt a lényeg? Az agyad tudja, hogy a választásod borzalmas, a szíved mégis gyorsabban ver, akárhányszor látod. Mosolyogsz, ha ő is, levert leszel, ha ő is. Niall éberen feküdt a szállodai szobákban megannyi alkalommal, és a mindenséggel alkudozott, hogy vegye el tőle ezt az érzést, és segítsen eltávolodnia Josh-tól. Nem akarta tönkretenni sem a bandát, a közös munkát, sem a barátságukat.

Ehelyett… ehelyett egyszer csak Josh bejelentette, hogy szakított a barátnőjével. Niall pislogva nézett körül az étkezőkocsiban, ahol – mint rájött – csak ők ketten tartózkodtak.

-          Ó. Sajnálom?

-          Kösz. A végén kicsit sok lett belőle – vont vállat hanyagul, Niall pedig imádta nézni, ahogy az izmok hullámzanak a pólója alatt. Mikor Josh a szemébe nézett, a szőke lélegzete elakadt. – Mit szeretnél tőlem, Niall?

-          Miért akarnék tőled bármit is?

-          Nos, mert ellenállhatatlan vagyok? – Mikor Niall összevonta a szemöldökét, Josh komolyra váltott. – Érzel valamit irántam, vagy nem?

-          Nem – hangzott a hazugság. – A dobosom vagy, de már azt sem sokáig, ha így folytatod. – A srác kidobta az üres ételes dobozát a kukába, s mire visszafordult, döbbenten állapította meg, hogy Josh megszüntette a köztük lévő távolságot.

-          Én érzek valamit irántad – vallotta be Josh. Niall imádta és becsülte benne, hogy őt még nem rontotta meg teljesen a médiagépezet, még képes volt – és akart is – teljesen őszinte lenni, a világ elé tárni az érzéseit, gondoljon róla bárki bármit. Niall teljesen nekipréselődött a mögötte lévő falnak, viszont még így is érezte a másik testéből áradó hőt. – Tisztellek és felnézek rád… ugyanakkor tudni akarom, milyen az ajkad íze. – Josh megnyalta a saját száját. – Tudni akarom, milyen vagy, amikor…

Niall pontosan ugyanezt akarta. Rá akarta vetni magát a másikra, és elmerülni a szenvedélyben… De persze nem tehette. Úgy semmiképp, hogy egy harmadik résztvevő is benne van a játékban.

Josh szeme elkerekedett, mikor a mellkasára tette a kezét, és eltaszította magától.

-          Kopj le. – Azzal a szőke vérző szívvel távozott.

Na, persze a gond ezzel sem oldódott meg, sőt. Josh után a barátai is rászálltak… Niall pedig fel nem foghatta, mit nem lehet ezen megérteni.

-          Bízz bennem – kérte Louis, Niall pedig azon kapta magát, hogy mindent átenged a barátjának. Nem csak azért, mert ő volt közülük a legidősebb, hanem azért is, mert tudta, amit a srác eltervez, az úgy is lesz.

Szinte meg sem lepte, ami ezután történt. Louis terve – hogy magára vonzza a figyelmet – maradéktalanul bevált. Niall még aggódni sem tudott elkezdeni, mert Josh újra ott volt a közvetlen közelében.

-          Mit nem értesz azon, hogy kopj le? – morogta Niall. Épp csak letámolygott a színpadról az öltözőbe, mikor Josh utána eredt. Alig várta, hogy levehesse magáról az izzadt pólót, nem ért rá a dobossal cseverészni.

-          Niall…

-          Mi az? – pördült meg, de torkán akadt a további méltatlankodás, Josh ugyanis magához rántotta, és élete legforróbb csókjában részesítette. Mivel Niall sem volt fából, belesimult a másik ölelésébe, és megnyitotta előtte a száját. Josh elégedetten szusszantott, és annyira közel préselődött hozzá, hogy Niall megérezte éledező férfiasságát. Erre már elvált tőle.

-          Niall… - suttogta Josh, szeme ígéretektől ragyogott. – Csak próbáljuk meg. Ha nem jön be, utána még mindig kidobhatsz.

Niall Horan ez egyszer elvette, amit felajánlottak neki, de nem múlt el úgy nap, hogy ne rettegett volna attól a pillanattól, amikor Josh mindent megtud.

-          Nahát, nahát – törte meg Liam a lassan hosszúra nyúló, feszült csendet. – Persze nem is Josh lett volna, ha nem ő teszi meg az első lépést…

-          És természetesen egyáltalán nem hibáztatunk, hogy nem tudtál neki ellenállni – vigyorgott Harry.

-          De mi lesz, ha tudomást szerez a mappáról? – harapdálta az ajkát a szőke. – Ha elolvassa, azt fogja hinni, amiatt történt az egész.

-          Szerintem meg pont nem – vélte Harry. – Ő is tapasztalhatta, hogy kezdetben húzódoztál… és azt is meg fogja érteni, hogy nem beszélhettél neki a kapott utasításokról.

-          Inkább forrófejű a srác, mintsem megértő – sóhajtott Niall.

-          Biztos ez? – dőlt előre Harry. – A tegnapi viselkedéséből azt szűrtem le, hogy odáig van érted, és nem akar elveszíteni. Mivel már nem köt a szerződés, egyszerűen ülj le vele, és vallj színt.

-          Honnan vagy benne olyan biztos, hogy ezek után is mellettem marad? – érdeklődött Niall, mire a másik kettő felnevetett. – Mi van?

-          Ha csak nem teljesen hülye… - kezdte Liam.

-          … és nem az – szúrta közbe Harry.

-          … akkor hálát ad minden magasabb hatalomnak, hogy egyáltalán pillantásra méltattad. – Niall arca lángba borult, Liam erre oldalba bökte. – Igen? Smároltál a dobosunkkal, de egy egyszerű bóktól elpirulsz?

-          Nem kellett volna elmondanom nektek.

-          Késő bánat – nevetett Harry. – Különben is, csak azt szeretnénk, ha boldog lennél. Vágod, ugye? – Lima nagyban bólogatott.

-          Szóval, ha Josh akár egyszer is túl vehemensen dug meg, én felnégyelem!

-          Mégis miből gondolod, hogy Josh a top? – érdeklődött csevegve Harry, figyelmen kívül hagyva, hogy Niall a kezébe temette az arcát.

-          Hát azért, mert el nem tudom képzelni, hogy bárkit is a segge közelébe engedjen… - A szőke felnyögött.

-          Louis-ról talán el tudod képzelni?

-          Nem… - Liam a visszapillantón át a másikra nézett, aki hirtelen rájött, hogy ezt talán nem kellett volna elkotyognia. – Micsoda? Te megdugtad Louis Tomlinsont? – Erre már Niall is ránézett.

-          Hm – reagált Harry. – Nem is egyszer.

A kocsiban előbb néma csend lett, aztán viszont beindult a zajos nevetés.

-          Fú, apám – törölgette a szemét Liam.

-          Fel sem merült bennem – vallotta be Niall.

-          Nem rosszindulatból – sietett leszögezni Liam. – Csak, tudod, te olyan… törékenynek látszol néha. Louis is folyton úgy viselkedett veled, mintha bármitől képes lenne megvédeni… - Harry nagyot nyelve nézett ki az ablakon. – Ne haragudj!

-          Miért kellene? – mosolyodott el a srác, tompa sajgást érezve a szívében. – Mert rámutattatok, mennyire törődött velem? Ezt én is tudom… ezért bántott annyira, ahogy kidobott. – Aztán vidámabban folytatta: - De ha be tudjuk bizonyítani, hogy nem az övé a gyerek, akkor… akkor talán még rendbe hozhatunk mindent. – Látta, hogy Liam és Niall gyors pillantást vált. – Nem élem bele magam – folytatta -, de… szeretem őt. – Forgatni kezdte a gyűrűit. – Abban a pillanatban tudtam, mikor megláttam a válogatón. Évekig éltünk hazugságban… ha kapok még egy esélyt, élni fogok vele. – Megköszörülte a torkát, majd elvigyorodott. – Szóval Horan, még mindig nem kaptunk választ egy fontos kérdésre. Te vagy felül, Josh, vagy mindketten?

-          Mindketten.

-          Nahát, mi ez az egyenes válasz? – nevetett Liam a saját poénján.

-          Elejét akartam venni a további faggatásnak.

-          Gyorsan tanulsz, Nialler.

Mind elcsendesedtek, mialatt Liam rákanyarodott a Tomlinson család feljárójára. Harryt meglepte, hogy a ház kívülről ugyanolyannak nézett ki. Valahol arra számított, az épület összerogy vagy beomlik Joy távozása után, de még bírta a strapát.

Feszülten szálltak ki a kocsiból, majd magukhoz vettek egy-egy megrakott táskát. Niall vállalta, hogy becsenget, amire viszont percekig nem érkezett válasz. Harry már épp nekiállt volna megkeresni az elrejtett pótkulcsot, mikor nagy zörgéssel kitárult az ajtó.