Ezennel meghoztam a regény első fejezetét. Kellemes olvasást. :)
1. fejezet
-
Ez valami hihetetlen.
-
Na, mit műveltél már megint, állítólag?
-
Állítólag
felhívtam négy… nem is, öt csajt a szállodai szobámba, és egyiküket minden
valószínűség szerint meg is húztam. Ja, és még füveztem is. – Louis Tomlinson
megpördült a székkel, és rábámult a barátjára. – Milyen izgalmas a magánéletem,
hát nem?
-
Azért hordanak össze annyi baromságot,
mert nem ismernek – vélte Liam Payne, aztán átnyúlt a másik válla felett, és
lecsapta a laptop fedelét. – Minek olvasod ezeket?
-
Nem akarom, hogy hazugságokat
terjesszenek rólam.
-
Egyrészt ezzel már elkéstél, másrészt,
mi tudjuk az igazat.
-
Ja – vont vállat Louis. – De mi lesz a
rajongókkal? Mi van, ha beveszik ezt a maszlagot?
-
Imádnak téged – vigasztalta Liam. – Ezen
a cirkuszon pedig mindannyiunknak át kell esnünk. – Louis annyiban hagyta a
dolgot, mert látta, hogy a másik srác kezd ideges lenni.
-
Sophie jól van?
-
Persze, miért kérded?
-
Feszültnek tűnsz. – Liam levágódott a
kanapéra.
-
Kicsit aggódom miattunk. Bár Zayn
kiválása nem roppantott össze minket, mégis… - Megcsóválta a fejét. – Hogy
tehette ezt? – Louis csak nyelt egyet, mert erre ő sem tudta a választ.
Alig két hónapja történt, hogy Zayn Malik, a csapat
ötödik tagja és egyben a srácok legjobb barátja bejelentette, hogy elege volt. Annyi
pénzt keresett, amennyit nem szégyellt, most pedig nem volt más dolga, mint
elkölteni. Louis tisztán emlékezett, hogy a legelső pillanatban kiröhögte
Zaynt. Liam és Sophie lakásában gyűltek össze, mert az volt a terv, hogy
sütögetnek egy kicsit a kertben. Aztán Zayn beállított azzal a borzalmas
hajzuhataggal és felrobbantotta a bombát. Azóta egyetlen szót sem váltottak, a
barátjuk elvesztése pedig sokkal jobban megrázta a srácokat, mint a tény, hogy
a banda négytagúra apadt.
-
A többiek mikor jönnek? – nézett Liam az
órára. – Már így is csúszunk. Gondolkodtál már a dalokon?
-
Tudod, hogy mindig van pár a
tarsolyomban – kacsintott Louis, hiszen végre visszatértek ahhoz a témához,
amit imádott – a zenéhez. – Julien azt mondta, neki is van pár ötlete.
-
Aha, hallottam. Niall meg szeretne részt
venni a hangszerelésben. – Louis a térdére támaszkodott.
-
Szerinted is sokat fejlődött, igaz?
-
De még mennyire! – bólogatott a másik
őszintén. – És azok a barmok még ki akarták rakni!
-
Azóta ezerszer megbánták, legalábbis remélem.
Na, szerintem vegyük elő a cuccokat, hogy azzal is előrébb legyünk.
Liam azonnal felpattant, majd előszedte a táskájából
a mappát, amibe a dalszövegeket pakolta. Közben Louis a kanapéhoz hordott két
gitárt, és némi élelmet is elhelyezett az asztalon. Már arra gondolt, dob egy
üzenetet Niallnek, mikor kulcszörgés hangzott fel, aztán kivágódott az ajtó.
-
Komolyan vannak olyanok, akik elhiszik ezt? – dohogott az ír srác, aki Louis
véleménye szerint elég lestrapáltnak tűnt. Még a haját sem lőtte be. – Még hogy
öt csaj, naná!
-
Valakivel vigasztalódnom kell, hiszen
Eleanor már nincs a képben, nem igaz? – nevetett Louis, akinek végtelenül
jólesett, hogy Niall ennyire a szívére vette az esetet. A mosolya egészen addig
tartott ki, míg meg nem látta a szőke nyomában érkező alakot.
Harry Styles persze úgy
festett, mintha csak felkapta volna, ami a keze ügyébe akadt, az összhatás
mégis tökéletes volt. Nem is beszélve a hajáról, melyről tucatnyian álmodoztak
minden éjjel. Néha Louis is ezt tette, bár igazán próbált leszokni róla.
-
Elkéstünk? – érdeklődött Harry, ahogy
levette a lenge kabátot, amit viselt.
-
Még nem kezdtük el – felelte Liam.
-
Természetesen megint ránk szálltak páran
– magyarázta Niall, aki azon töprengett, betermeljen-e egy pizzát, hogy jobban
menjen a munka.
-
Találgassak? - gúnyolódott Louis. –
Zayn?
-
Nyertél.
-
Mit mondtatok?
-
Hogy kérdezzék őt – válaszolt Harry,
mialatt helyet foglalt Liam mellett. Ahogy hátradőlt, a feszes fekete farmer
láttatni engedte büszkeségét, amit Louis már behatóan ismert. A srác összepréselte
a száját; egyre nehezebben kezelte a szexuális frusztráltságot, bár ezt a
helyzetet csak magának köszönhette.
Harry egy kávéspoharat görgetett az ujjai között,
miközben figyelte, ahogy Louis, Liam és Niall az asztal fölé hajol. Sorra
vették elő az újabb és újabb dalvázlatokat, hogy megbeszéljék, melyik lenne
alkalmas továbbfejlesztésre, hogy aztán megmutathassák Juliennek.
-
Ez túl pesszimista – jegyezte meg Niall,
már nem először. – A szokottnál is lehangolóbb.
-
Kösz! – ironizált Louis. – Elég sok
minden összejött, amire reagálnunk kell, és szerintem ez a legjobb módja.
-
Egyetértek – szólt közbe Harry. – De
azért a rajongók ne akarjanak eret vágni.
-
Na, ez viszont jobb, nem? – tolt eléjük
Liam egy másik lapot. – A kötelező tisztelgés a rajongók előtt.
-
Szuper – lelkendezett Niall. – Most
azokat mutasd, amikben lesz gitárszóló. – A másik három srác összemosolygott.
-
Horan – nevetgélt Liam. – Mit gondoltál,
hogy ketten Louis-val megírtuk a szövegeket, és egy füst alatt zenét is
szereztünk?
-
Bocs, nem úgy gondoltam.
-
Egyébként Niall is írt egy dalt
Juliennel – emlékeztette őket Harry. – Csak én nem tettem hozzá semmit a
projekthez. – A barátai erre már nem is reagáltak. – Nem rúgtok seggbe, amiért
alig szerzek dalt?
Egészen
mást csinálnék a seggeddel, gondolta Louis önkéntelenül.
-
Harry – sóhajtott Liam. – Te máshol
jeleskedsz, és ezt már ezerszer megbeszéltük.
-
Már csak az hiányozna a népszerűséged és
a tehetséged mellé, hogy írj – horkant fel Louis. – Rövid úton követnéd Zaynt,
ránk már nem is lenne szükséged.
-
Ennél nagyobb hülyeséget még sose
hallottam tőled – morogta Harry némileg ingerülten.
-
Csak azt ne mondd, hogy meg se fordult a
fejedben! – vágott vissza Louis, a szobában pedig megfagyott a levegő.
-
Aha – mosolyodott el Harry, a tekintete
viszont elsötétült. – Szóval ez nyomja a lelked?
-
Semmi nem nyomja a lelkem – visszakozott
nyomban a másik. – De a sok lószar közül, amit a lapok lehoztak, ebben volt
némi igazság, nem? – A srác felállt a földről, így Harrynek is el kellett
válnia a kanapétól. Mikor legutóbb lentről nézett fel a másikra, az egy egészen
más helyzet volt. Áldotta a szűk farmer feltalálóját, amiben a farka akkor sem
tudott megnőni, ha akart.
-
Mégis mi okom lenne lelépni? Ezerszer
elmondtam, hogy nem bírnám elviselni egyedül ezt a hajtást. Másrészt szerintem
együtt jobbak vagyunk.
-
Zayn ezt nem így gondolta – motyogta
Niall.
-
Ki nem szarja le, hogy mit gondolt? –
csattant fel Harry, és végigszántott a haján. Mintha Louis nyelt volna egyet,
de erre nem mert megesküdni. – Neki ennyi elég volt, ez ellen már semmit nem
tehetünk. Jobb is, hogy lelépett, mert az utóbbi időben olyan búval baszott
volt a színpadon, hogy én szégyelltem magam. Ha nem tudja szívvel-lélekkel
csinálni, akkor menjen. – Szembefordult a többiekkel. – Mi viszont még itt
vagyunk, és meg kell próbálnunk a legjobbat kihozni ebből az egészből.
Sötétedett, mikor végül abbahagyták a munkát, és
elbúcsúztak a stúdió előtt. Liam telefonja már csörgött is, így rohant a
barátnőjéhez, Niall pedig valamilyen koncertre készülődött.
-
Elvigyelek valameddig? – kérdezte Harry,
bár előre tudta a választ.
-
Edzésre megyek, csak pár saroknyira van
– hárított Louis, mialatt meggyújtotta a szájából lógó cigit.
Harry ki nem állhatta, hogy bagózik, de nem
szólhatott bele. Persze néha neki is kedve lett volna elszívni egy szálat, de
utált arra gondolni, milyen ízű lenne tőle a szája. Nem mintha azt tervezte
volna, hogy leáll smárolni valakivel. Mondjuk, ha az a valaki éppenséggel…
-
Na, mentem – intett Louis meglódulva az
ellenkező irányba, miközben a sporttáska ide-oda lengett a hátán.
Harry szívesen bámulta
volna tovább is, de nem volt ajánlatos hosszasan ácsorognia az utcán. A
többiekkel ellentétben neki nem volt semmilyen programja, hacsak a
kajarendelést és a filmezést nem számítja annak. Megpörgette a kulcsot az
ujján, és már indult volna a kocsijához, mikor felrémlett előtte egy emlék.
Louis éppen végzett az
edzéssel és visszavonult a zuhanyzóba, ahová Harry is követte. Meztelenül
simultak össze, lemosdatták egymást, de semmi egyéb nem történt, Harrynek mégis
az volt az egyik kedvenc emléke. Mikor sunyi mosoly tűnt fel a szája sarkában,
már tudta, hogy megint valami nem helyénvaló dolgot fog elkövetni.
Louis elkeseredetten
támaszkodott a térdére, mialatt a levegő utat talált a tüdejébe. Amikor
eltervezte, hogy befektet egy focicsapatba, nem hitte volna, hogy a társai
azzal a lendülettel leeresztenek. Persze végigjátszották az edzéseket, ezen
kívül azonban le se szarták, mi lesz a csapattal. Pedig Louis-nak esze ágában
sem volt hagyni, hogy a vagyona egy része elpárologjon.
-
Hát, ez nagyon béna volt – jutott el
hozzá Harry hangja a lelátó irányából. Louis már korábban is látta őt odafönt
ülni, és csak remélni merte, hogy nem tervez semmi hülyeséget.
-
Tudom.
-
Nem mondtad nekik, hogy ki lesznek
rúgva, ha nem erőltetik meg magukat?
-
Szerződésük van.
-
Ha szerződés van, akkor kiskapu is –
vélte Harry. Louis a szeme sarkából látta, hogy a srác rátámaszkodott a
kerítésre. – Miért nem mutatod meg a papírt az ügyvédeinknek?
-
Ez az ügy nem a bandához kapcsolódik.
-
Hozzád kapcsolódik – mutatott rá
gyengéden, amit Louis alig bírt elviselni.
-
Mit keresel itt? – terelte el a témát
gyorsan.
-
Gondoltam megnézem magamnak azt a híres
csapatot, amibe annyi energiát föccölsz. A pénzről nem is beszélve.
-
Egyszóval unatkoztál – foglalta össze
Louis, és elmosolyodott. Máris könnyebbnek érezte a lelkét. – Mi lenne, ha
elmennénk inni egyet?
-
Biztos nem gond?
-
Már miér’ lenne? – vigyorgott Louis. –
Úgyis el akartam jönni. – Ledöntött egy újabb rövidet, aztán intett a
pincérnek, hogy hozhatja a következőt.
Harry nem volt
pszichológus, mégis az volt a meglátása, hogy Louis hirtelen támadt piálása
valamilyen módon összefügg Zayn távozásával. Arra gondolni sem mert, hogy a
srác esetleg a szexuális frusztráltságát nyomja el ilyen módon.
Louis később javasolta,
hogy egy bárba is nézzenek el, és Harry csakis azért egyezett bele, mert rajta
akarta tartani a szemét.
-
Hah – kiáltotta el magát a srác, amint
beléptek. – Don’t believe me just watch!
– És már el is indult a parkett irányába.
Harry is felismerte
Bruno Mars új dalát, de odáig nem ment volna, hogy nyilvánosan rázza magát rá.
Louis-t azonban nyilvánvalóan nem zavarta a tömeg, na meg az előkerülő
telefonok, Harry azonban nem akart egy újabb botrányt.
Rövid közbenjárás után
az egyik biztonsági őr lesegítette Louis-t a parkettről, így senkinek sem
maradt ideje felvételeket készíteni.
-
Megmondanád, mi bajod van? – támadta le
Harry a másikat a friss levegőn.
Louis nekivetette a
hátát a falnak, a fejét pedig lehajtotta, így izzadt tincsei takarták az arcát.
Harry nem tudott segíteni magán; előre lépett, kezét a srác arcára simította.
-
Boo – suttogta. – Kérlek, mondd el! Hadd
segítsek.
Soha
többé nem iszom, suhant át Louis agyán, bár az ígéret
betartásával mindig akadtak gondjai. Példának okáért ott volt az előző este;
azt remélte az alkohol majd oldja kicsit a hangulatot, de Harry nem akart
ellazulni, így ő ivott helyette is. Utálta azt a felemás kapcsolatot, ami
köztük volt, ezt azonban csak egyetlen módon tudta volna orvosolni.
-
Jobban vagy?
Louis azonnal felült,
bár a feje majd’ széthasadt. Harry a háló ajtajában állt abban a köntösben, ami
több évtizedes múltra tekintett vissza, alatta pedig csak egy alsót viselt. Mindig ezt csinálja, bosszankodott
Louis, de hát megteheti, hiszen nincs mit
szégyellnie. Ráadásul…
-
Ez a te lakásod – tette hozzá hangosan.
-
Elég szarul néztél ki…
-
Nem újdonság.
-
Ismered az álláspontom ebben a témában –
sétált a konyhába, hogy kávét töltsön magának. – Sokat ittál, így nem akartalak
magadra hagyni.
-
Aha. Kösz. – Louis tovább nézelődött,
ugyanis még nem járt Harry új lakásában, ami valamivel kisebb volt, mint az
előző.
Talán
nem akarja, hogy bárki becuccoljon hozzá?
-
Lou?
-
Ha? – kapta oda a fejét a srác, ami egy
újabb remek ötletnek bizonyult részéről. Harry köntöse annyira szétnyílt, hogy
Louis szemezhetett egy sort azzal a kicseszett pillangóval. De hát ez van.
-
Van tea is – folytatta Harry, és próbált
uralkodni a kora reggeli jókedvén. Meg a merevedésén.
-
Az olyan briteknek, akik még merészelnek
teát inni?
-
Akkor kérsz?
-
Igen, de majd én megcsinálom. – Már
felállt, mikor tudatosult benne valami.
-
Előbb zuhanyozz le – bólintott Harry, a
másik pedig egy mormogás után célba vette a hálószoba mellett lévő ajtót.
Harry egész jól
elboldogult, amíg fel nem hangzott a vízcsobogás. Ezen a ponton annyira
elkalandoztak a gondolatai, hogy majdnem a kezét forrázta le a teafilter
helyett.
Máig nem talált
magyarázatot Louis múltbeli viselkedésére. Ha nem futamodik meg, ez a lakás a
közös tulajdonuk lenne, és Harrynek nem kellene minden este egyedül lefeküdnie.
-
Szóval – kezdte Louis. – A kanapén
aludtam?
-
Ja. – A srác maga előtt látta a másik
csöpögő testét. – Az ágyban akartál volna inkább?
-
A sajátomban.
-
Ühüm. – Harry komótosan megfordult. –
Szeretem az ágyam, de a tiednél nincs kényelmesebb. Pláne ha te is benne vagy.
-
Nem fog menni, Styles – mondta a srác
nyugodtan, de Harry figyelmét nem kerülte el a folyamat, ami kezdetét vette
Louis ölénél. – Kösz, hogy nem hagytál magamra. Majd viszonzom. – Harry ezt
nagyon merte remélni.
-
Nem akarod tudni, mi volt este?
-
Azt mondtad…
-
Nem szexeltünk – vont vállat Harry, majd
félig lehunyt szemhéja alól hozzátette: – De ez nem jelenti azt, hogy semmit
sem csináltunk.
Neeee! Függővég! :'( Mit csináltak,mond meg mit csináltak! Jézus Isten,nem bírom ki a köviig!
VálaszTörlésAmúgy nagyon jó kis ihleted támadt... Azt már mondtam,hogy bírom a stílusod,szóval ezt nem ecsetelném... De egy valamit el kell mondanom,ne haragudj...ez nekem jobban tetszik eddig mint a másik... Remélem nem haragszol érte!? De amúgy nagyon jó,sőt FANTASZTIKUS!!!
És két kérdés: 1.Benne vagy egy -vagyis 3- cserében?
2.Kitehetlek a facebook oldalamra,illetve reklámozhatlak a blogomon?
Várom a kövit!
xxCoolGirls
Szia! :) Az a vicces, hogy először nem is raktam bele az utolsó pár sort, de úgy döntöttem, gonosz leszek, bocsi! :) Örülök, hogy még mindig itt vagy, és ha ez jobban tetszik, akkor az talán azt jelenti, hogy fejlődtem. :)
TörlésJaj, hát hogyne lennék benne! Megtisztelsz vele, köszönöm. És gratulálok is, mert három blogot nem lehet egyszerű fenntartani. :)
Remélem, hamarosan találkozunk. :)
NE TEDD EZT VELEM! Majdnem sírógörcsöt kaptam, hogy vége. itt. és most.
VálaszTörlésRemélem hamarosan jön a kövi rész, mert a tíz körmöm nem tart ki sokáig!
Nagyon tetszik! A másikba is bele kezdtem, de még annak nem értem a végére... ez viszont nagyonnagyonnagyon tetszik! Várom a folytatást! *--*
Köszönöm, hogy olvashattam!
Szia! Sajnos muszáj, valahogy fel kell keltenem az érdeklődést. ;) Szerintem a hétre már tudok ígérni egy új fejezetet, szóval csak nyugalom. Addig persze olvashatod a másik regényt, ami már befejezett. :) Én köszönöm, hogy itt vagy velünk! :)
TörlésBaszki, ez kurvara tetszik! Jaj istenem.. Tul jo hogy varnom kelljen ra ilyen sokat. Nagyon remelem hogy azert egy heten belul tudod hozzni mert elvonasi tuneteim lesznek. Nem komizok gyakran de ide muszaj volt.. Imadom
VálaszTörlésSzia! Örülök, hogy tetszik, és hamarosan érkezik a következő rész. És hálásan köszönöm, hogy most kivételt tettél, és írtál. :) Remélem, a továbbiakban is velünk maradsz. :)
Törlés